Sokkoló módját választották a végsőkig elkeseredett és az ágazat megszűnésétől tartó tejtermelők a tiltakozásnak: a tejkiöntés mellett egyebek között tizenkét levágott marhafejet hagytak petíciójuk átadását követően a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt.

Köztisztasági szabálysértési eljárást indítottak a megmozdulás vezetője, illetve egy tejet locsoló tüntető ellen. Vállaljuk a felelősséget, mivel most már abban a helyzetben vagyunk, hogy nincs veszítenivalónk - mondta a Napinak Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese, a demonstrációs bizottság vezetője.

Azt azért érdekesnek tartotta, hogy a hatóságok a Kossuth téren alig egy óra alatt intézkedtek, ezzel szemben a kiskereskedelemben forgalomban lévő és általuk folyamatosan kifogásolt termékekkel kapcsolatos bejelentések kivizsgálása alig halad. Egyebek között ez az egyik a gazdák által petícióban követelt intézkedések közül.

A termelők sérelmezik azt is, hogy az elmúlt hetek során az FVM által emlegetett és a tejtermelőknek szánt többlettámogatás nagyobb része még bizottsági jóváhagyásra vár, ezért legkorábban is csak 2010 végén, 2011 elején juthat el az addig talpon maradt termelőkhöz. Ráadásul a bizottság környezetvédelmi feltételek teljesítéséhez köti az igénybevételét, és ez tovább szűkítheti a jogosultak körét. A feldolgozókkal és kereskedőkkel folytatott mostani havi ártárgyalásokat azonban negatívan befolyásolja, mivel azok automatikusnak veszik, hogy mielőbb megkapják azt a termelők, így nem is hajlandóak árat emelni. Ezt sokáig aligha folytathatják a feldolgozók, mivel a spot piaci árak már emelkedésnek indultak, így előbb-utóbb szerződésektől függetlenül inkább a szabad piacon értékesítenek majd a termelők - vélekedett Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára.

A tiltakozók szeretnék elérni, hogy az FVM írásban rögzítse, mikorra várhatóak ezek a pénzek, és azt is, hogy ezek előrehozott kifizetésére legyen lehetőség. Utóbbira ígéretet kaptak az államtitkártól, miszerint igyekeznek majd olyan jogszabályi kereteket kialakítani, hogy a támogatásokat a bankokkal előfinanszíroztathassák az arra jogosultak. Az előbbire azonban nem lehet garanciát vállalni - ahogyan az árak növekedésének elérésére sem. Egyelőre annyi bizonyos, hogy december elsejéig kell megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós krízisalap Magyarország számára járó 12 milliárd forintos keretének felhasználási tervéről. Azt már jeleztük, hogy az EU által megjelölt hét támogatási cél közül mi a tejágazatot választottuk - mondta Gőgös Zoltán. Ez az összeg várhatóan állatjóléti támogatásként jut majd el a 2010. évi állatlétszám alapján a jogosultakhoz, a jövő év végén. Előreláthatólag 6-8 forint pluszt jelent majd. A követelések között szerepelt a gazdálkodónak adható egyszeri 15 ezer eurós támogatás mielőbbi kifizetése is. Ezt alig pár napja fogadta el az Európai Bizottság, és egyes végrehajtási szabályai még nem világosak. Mivel azonban a de minimistől eltérően célzott támogatás lesz, ezért bonyolultabb lesz hozzájutni, és azt sem ígéri a tárca, hogy ebből csak a tejtermelők kaphatnak. Hitelkonstrukció kidolgozásában gondolkodunk - mondta a Napinak Gőgös Zoltán.

A termelők remélik, hogy az agrárrendtartási, a kereskedelmi és a versenytörvény szigorításával, valamint a büntetési tételek emelésével csökkenni fog mind a termelők, mind a feldolgozók kiszolgáltatottsága a kiskereskedelemmel szemben. Istvánfalvi szerint a mostani 55-60 forinttal szemben literenként 80 forintos felvásárlási árra lenne szüksége az ágazatnak a túléléshez.

A tejpiaci problémát a tiltakozók szerint a multinacionális kereskedelmi láncok is gerjesztik, mivel a nyugat-európai fölösleget itt vezetik le dömpingáron, miközben a hazai előállítású tejtermékekre tett árrés sokszorosa az importáruénak. Ez a probléma a beszállítói kapcsolatokról szóló, januártól hatályos törvény alá tartozik, addig azonban csak a meglévő jogszabályokat alkalmazhatjuk - reagált a felvetésre Gőgös.

A jövő évi agrárköltségvetés terhére 280 millió eurós tejalap létrehozását javasolja az Európai Bizottság. A testület az uniós tagállamok nagy részének és az Európai Parlamentnek a nyomására hozta meg döntését.

A válságban lévő uniós tejágazat rövid és hosszú távú jövőjéről hónapok óta gondolkodnak az uniós szerveken belül a gazdák tiltakozó akciói közepette. A bizottság agrárfelelőse, Mariann Fischer Boel mindeddig elzárkózott a büdzsé és a támogatások komolyabb növelése elől, ezért hétfőn délelőtt, a tagországok mezőgazdasági minisztereinek luxemburgi találkozója előtt elhangzott bejelentése bizonyos fordulatot jelent a testület hozzáállásában.

A termelők ugyanakkor - akik ezúttal is ezres nagyságrendű tömegben tüntettek Luxembourgban - közleményt adtak ki, amelyben azt sürgették, hogy szubvenciók helyett Brüsszel a termelés rugalmassá tételével hozzon létre hosszú távú garanciákat az ágazatban.

A brüsszeli bizottságra 21 tagállam, köztük Magyarország és az Európai Parlament is jelentős nyomást gyakorolt, hogy döntsön érdemi segítségnyújtásról az ágazat termelőinek.

Forrás: MTI

...és Cshországban

Tejjel öntözik földjeiket a cseh gazdák

(MNO, képek: Reuters)