Tájfajták bevetésre várva

Előadások, beszélgetés a magyar tájfajtákról

2010. február 10., szerda, 17 óra

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban

Budapest, II. kerület, Attila út 93., a Déli Pályaudvarhoz közel

Előadók:

-         Kiss Csilla (Védegylet):

A tájfajták visszatérése Európába és Magyarországra

-         Hegedűs Zsolt (gazdálkodó, Kecskemét):

Egy fiatal gazda az ökogazdálkodás kapujában

-         Csányi Sándor (biogazda, Szatymaz):

A mindennapi kenyér

-         Czumpf Attila (agrármérnök/humánökológus, Agostyán):

Élőtájban a tájban élő ember

 Ízelítő az előadások témáiból:

A mindennapi kenyér

Franciaországi élménybeszámoló: nemzeti szokások, értékrendek, természeti adottságok, elkészítési módok képekben, rövid filmbejátszásokkal

Tiltott! Tűrt. Támogatott? Hová tartozunk mi biogazdák (térben és időben)?

A saját gazdaság bemutatása képekkel kiegészítve

"Az előadásomban ki szeretnék térni a tájfajták fontosságára, a népi hagyományok ápolására." (Csányi Sándor)

Egy fiatal gazda az ÖKO-gazdálkodás kapujában

Hegedűs Zsolt jelenleg szántóföldi növénytermesztéssel és Magyartarka bikaborjúneveléssel foglalkozik.

Fiatal gazdaként olyan biogazdálkodást kiván megvalósítani amiben pár év
múlva teljesen Bio Magyartaka húst tud előállítani.

"A gazdálkodásom során találkoztam egy Piros szemű kukoricafajtával ami nem hibrid. Idős helyi gazdálkodók elmondása szerint ezt a kukoricát évtizedek óta vetik és a következő évben csak kiválogatják a legegészségesebb és teljes csöveket majd ezekből állítják elő a vetőmagot. Én is kipróbáltam és ellenállóképessége
valamint hozama vetekedett a multik által előállított és eladott vetőmagok
paramétereivel. Szóval ez a piros kukorica kötött össze engem igazán ezzel az úttal valamint a tervezett ökogazdálkodásom.

2009. Június 23-tól 26-ig tartott a program a franciaországi "Port Sainte Marie" -ben. A meglátogatott biogazdaság "Le Roc" nevet viseli.
A Farm tulajdonosa "Jean Francois. Ö az egész világról, de főként
Európából gyüjtött őshonos búzafajokat és a farmján kis parcellákban
neveli-aratja őket. Ezzel egész kis "Búza-génbankot" hozott létre.

Igazi szenzáció volt amint a világ más-más pontjairól érkezők tésztát készítettek majd kenyeret sütöttek.

Volt aki az alapanyagokat sőt még a kemencét is magával hozta és úgy sütötte meg saját készítésű kenyerét.

Mi a magyar csoport sajnos nem sütöttünk kenyeret, de mindenkivel tudtunk beszélni mégha a nyelv némi problémát is okozott.

Voltak előadások is a GMO-rol és próbáltunk valamilyen utat találni hogy hogyan tudnánk szembeszállni a nagy multikkal mint pl. a Monsanto, mert őnekik bizony nem tetszik hogyha valaki őshonos növényeket: búzát vagy kukoricát vet mert az ő érdekük, hogy a génmodosított tömegtermelésbe vonják be az egész világot." (Hegedűs Zsolt)

A vecsési káposzta, a szabolcsi alma, a gönci kajszibarack, a bánkuti búza: Magyarországon büszkén hivatkozunk a hungarikumainkra. 

Ennek ellenére a használatban lévő növényfajtáink száma különböző gazdasági szempontok miatt rohamosan csökkent az elmúlt évtizedekben. Ezt tanúsítja a boltok szűkülő kínálata is, mely még az olyan elterjedtebb gyümölcseink esetében is mint az alma sokszor kimerül a piros, sárga és zöld színek választékára.

Az utóbbi években a termelésből kiszorult tájfajták – amelyek évszázadok során alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz, környezeti feltételekhez - a világ számtalan pontján újra a reneszánszukat élik– nem véletlenül. A klímaváltozás, az élelmiszerár-robbanás illetve a gazdasági válság olyan kihívás elé állít bennünket, amelyre az elfelejtett tájfajták használatával adható megfelő válasz.

Egész Európában mozgalom indult a tájfajták visszahozásáért. A cél, hogy megőrizzük és újra felfedezzük őket a gazdaságok gyümölcsei és zöldségei között, és az étrendünkben. Ehhez a mozgalomhoz Magyarországon a civil szervezetek, a nemzeti parkok és a hobbikertészek mellé, egyre több gazdálkodó is csatlakozott az utóbbi években.

A gazdák csatlakozásának a jelentősége óriási, hiszen nélkülük nem terjedhetnek el újra a tájfajták. A szerdai beszélgetésünkön az előadók közt több gazda is felszólal majd. Filmbejátszások, beszámoló egy különleges gazda-pék* találkozóról, bevezetés a tájfajtákhoz és a használatukkal járó lehetőségek.

Bővebb információ:

Horváth Zsuzsanna, Biokultúra Szövetség, primo@t-online.hu

Kiss Csilla, Védegylet, csilla@vedegylet.hu

Szervezők:

-         Biokultúra Központi Klub

-         Védegylet

* Gazda-pék: olyan gazda, aki tájfajta gabonát termeszt és kenyeret is süt belőle.