Időről időre belefutunk ilyen és hasonló bölcs tanácsba, hogy "áztassunk be pár csikket, és permetezzünk azzal, garantáltan elpusztítja a levéltetveket".   Szerintem már mindenki, aki egy kicsit is ráolvas, utánanéz, rákeres egy-egy problémára, találkozott már ezzel a bölcsességgel.

Mi a baj a dohánypermettel? "Nem szeretném mérgezni a családot, de idén rengeteg a levéltetű, a rothasztott csalán semmit nem ér, mit tegyek?" - szól a kérdés, és a kommentek között ott bújik a bűvös megoldás - permetezz dohánylével.

Nézzük csak sorjában: 

- A rothasztott csalán: nem tudom micsoda, de a mi rothad, semmiképp nem a kertbe való, növényekre meg főleg nem.

- Az erjesztett csalánlé trágyának jó, tetű ellen semmit nem ér, mivel a csalánpermetet másnap, max. harmadnap fel kell használni.

- "Nem szeretném mérgezni a családot" - a dohánypermet micsoda? Hajnali harmat, madárfüttyel? Mit lehet tudni róla? Mik az arányok? Mi a lebomlási ideje? Felszívódó vagy kontakt szer? Meddig marad a növényen, a növényben?  Mik a mérgezés tüneti? Bőrön keresztül is hat? Mehetek ujjatlan pólóba a sorok közt?

Valamikor régen, a nikotin elfogadott permetszer volt, és ha jól emlékszem, igencsak engedélyköteles, vagyis Józsi bácsi a téeszből csakis feketén juthatott hozzá. Mégis került ki házikertbe is, és annak megfelelően voltak is belőle mérgezések. Tubusban lehetett kapni, és a kávéba keverve gyorsan meg lehetett szabadulni a nem kívánt személytől.

Sajnos még ma is lehet olvasni több portálon is ilyen dohányleves megoldásokat, csak épp a veszélyeiről nincs egy szó sem írva. Mennyi dohányt kell beáztatni? Meddig kell áztatni? Mik a keverési arányok? Egy ilyen többismeretlenes információt osztogatni, elképesztő nagy felelőtlenség, ráadásul a lehetséges veszélyekről egy árva szó nem esik.

Tételezzük fel, hogy nincs kutya, macska, kisgyerek, nagy gyerek, mi magunk felnőtt, józan gondolkodású kertészek vagyunk, és felhasználjuk a permetet. (már nem is vagyunk józanul gondolkodó emberek)

• Mikortól ehetünk egy jóízűt a lepermetezett növényből?
• A szer maradványok mikorra tűnnek el véglegesen?
• Mennyit kell beáztatni, mi a hígítási arány?
• A húslevesbe mikor főzhetjük a zsenge karalábé gumót?  
• Hogyan permetezzük ki? Vegyvédelmi ruhában, gázálarccal? Mert a dohánypermet bőrön keresztül is felszívódik. Most akkor mit is csinálunk? Ez a biokertészkedés? Erről szól a mérgek nélküli, szelíd védekezés? 

A dohány mozaik vírus

Erről aztán főleg nem nagyon lehet olvasni a dohánypermetes ajánláskor. Maga a vírus elképesztően ellenálló. A dohány levél leszedése, és a cigarettadohány készítése során több folyamaton megy keresztül a levél. Fermentálás, gőzölés stb. és a vírus továbbra is él, nem, nem pusztul el. Ha vírusos a cigaretta, és elszívjuk, eldobjuk a csikket, magát a mozaikvírust mi magunk terjesztjük a kertünkben. Ha ázalékot készítünk belőle, akkor mi magunk permetezzük szét a dohánymozaik vírust. Tényleg ezt akarjuk?

Tény és való, hogy a dohánymozaik vírus nem végzetes a növényre, vagyis nem pusztul el tőle a paradicsom, a paprika, szőlő vagy az uborka. Csak torzul, görbül, deformálódik, gyengül, és egy egyszerű lisztharmat is végzetes lehet a vírussal fertőzött állományra. Vagyis amit egyébként egy - két egyszerű tejes permettel helyre tudnánk hozni, a vírussal fertőzött növényünk esetében esélyünk sincs rá. Tényleg ezt akarjuk?

Fussunk neki még egyszer:

A dohánypermet mindent visz. Tetvet, kutyát, macskát, gyereket, a szomszéd Rozit is, úgyhogy felejtsük is el. Ha bevittük a dohánymozaik vírust, akkor gyakorlatilag be is fejezhetjük a kertészkedést, mert a vírusra NINCS ellenszer, nincs házi búbáj és vajákolás, csak legyengült, beteg növényünk.
Tényleg megéri? Ha igen, akkor lehet áztatni az újabb adag cigaretta csikket, ha pedig elgondolkoztunk a dolgokon, akkor dobjuk ki az egészet a kukába, és nézzünk utána, milyen más megoldásaink vannak - mert vannak.

http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=1186682