A BIONOMIA 7 minőségi kritériuma:

1. Kémiai tartósítószerektől mentes legyen
2. Parfümmentes legyen
3. Ásványi olajoktól mentes legyen
4. Ne legyen benne oxigén
5. Kémiai napvédőktől mentes legyen
6. Nem tartalmazhatnak állati származékokat
7. Felesleges csomagolás nélküli legyen

A BIONOMIA 7 minőségi kritériuma:

(a sorrendiség nem számít, tehát ugyanolyan nyomatékkal hat mindegyik elvárás)

Az első ilyen elvárás, hogy kémiai tartósítószerektől mentes legyen az a termék, amely a bionom minősítést viseli. Ami megdöbbentő, hogy itt találkoztam az első olyan gáttal, hogy nagyon nehéz Bionomnak lenni úgy egy kozmetikai cégnek, hogy ne tartalmazzon tartósítószert. Ugyanis - sajnos – van egy olyan hivatalok által támasztott elvárás, hogy kiskereskedelmi forgalomba csak olyan termékek hozhatók, amik eltarthatóak sokáig, tehát kénytelenek tartalmazni valamilyen tartósítószert.

A második ilyen kritérium az, hogy parfümmentes legyen. Itt a parfüm alatt azoknak a szintetikus vegyületeknek az összességét értem, amit beleraknak egy termékbe illatosítás céljából. Kötelezik a gyártókat, hogy sorolják fel a terméknek a hátulján, összetétel címszó alatt, az INCI besorolás szerinti hatóanyag összetételt. De mivel általában egy illatkomponens, sokszor 35-40 féle vegyületből áll, ezért nem sorolják fel őket külön, hanem parfüm vagy fragrance gyűjtőnév alatt írják rá a termékekre. És sajnos a szintetikus illatanyagoknak a 90%-a súlyosan allergén, mérgező vagy rákkeltő. Tehát itt már megint gondban vagyunk, mert aminek illata van, az onnantól már nem jó. Csak akkor, ha az illat 100%-os növényi eredetű, és csak kis koncentrációban szerepel.

A harmadik ilyen kitétel az, hogy ásványi olajoktól mentes legyen. Erről most nem szeretnék bővebben beszélni, mert pár percen belül ez lesz az egyik fő témánk. Ásványi olajok alatt egyébként mit értünk? Tudjátok mik az ásványi olajok? Az ásványi olaj szóról sokaknak tévesen az „ásványi anyagok” kifejezés jut az eszébe, és azt hiszik, az biztos valami jó kis ásványi anyag. Nincs más ásványi olajunk csak egy: a kőolaj. Tehát fontos elvárás, hogy kőolajtól mentes legyen a termék.

A negyedik ilyen kitétel, hogy ne legyen bennük oxigén. A reklámokból megszoktuk, hogy minden áron oxigént akarnak betuszkolni a bőrünkbe, mert az milyen jó a szervezetnek. Csak azt felejtik el, hogy az oxigén így, bőrön keresztül nagyon nehezen jut be oda, ahol hatna is valamit. Viszont, ha túl sok oxigén van a kozmetikai termékben, az el fog indítani egy olyan oxidációs folyamatot, amitől megromlik a krém. Ha oxigén van a krémben, akkor sokkal több tartósítószert kénytelenek használni, hogy ne romoljon meg. Az utólag hozzáadott oxigén a szabad gyököknek sem tesz jót, hisz azok inkább antioxidánsért kiáltanak.

Legyen kémiai napvédőktől mentes. És most kihangsúlyozom azt a szót, hogy kémiai. Ugyanis a kémiai napvédők nagy százaléka okozza a napallergiát, az allergiákat és egyébként, az előbb említett anyag (octyl methoxycinnamat) - amiről később majd még beszélünk - például a rákot. Vannak fizikai és biológiai napvédők is, itt most csak a kémiaiakról beszélek, ami egyébként a kereskedelmi forgalomban kapható napolajoknak a nagy százalékában megtalálható.

Nem tartalmazhatnak állati származékokat. Miért nem? Van-e tippetek, hogy miért nem jó, ha állati származékot tartalmaznak a készítmények? Kezdjük azzal a ténnyel, hogy létezik egy olyan fogalom, hogy állatvédelem. És folytassuk azzal, hogy az állatoknak a nagy része, amikből kivonnak különböző hatóanyagokat, azok kínzó állattartásban szenvednek, tápozzák és hormonokkal kezelik őket, ami a belőlük kinyert hatóanyagokban is kimutatható. Ez az egyik. De ennél van egy elszomorítóbb tény is: bizonyára emlékeztek a kerge marha-kór őrületre annak idején. Na most abban az időben rengeteg marha kipusztult, és mivel a kerge marha-kór miatt a húsát nem lehetett hasznosítani, hasznosították a bőrét. A bőrfeldolgozásnak viszont az egyik mellékterméke a kollagén, amit a cserzés folyamán vonnak ki a bőrből. És ezt a kollagént vásárolták fel a kozmetikai alapanyag gyárak, és - meg fogtok döbbenni, de - arckrémben kimutatható volt a kergemarha-kór vírusa, a BSE vírus. Ez milyen? Arról egyébként meg ne is beszéljünk, hogy a kollagén nem is szívódik fel. Tehát teljesen fölösleges belerakni egy krémbe. Ez csak egy reklámfogás.

A hetedik kritériuma a Bionomiának az, hogy a termék felesleges csomagolás nélküli legyen. Ez azért nagyon fontos, mert a krémnek az árát sokszor az tolja fel a csillagos égig, hogy drága csomagolóanyagot használnak, és megpróbálják minél tetszetősebbre megcsinálni, ugyanis arra apellálnak, hogy a vásárló a tetszetős csomagolás alapján fog választani, és úgy hatnak a vevőre, hogy elhitetik a tudatalattival, hogy az elegáns csomagolás csak minőséget rejthet. Ehhez képest az esetek nagy többségében többe kerül a csomagolás, mint a tégelyben lévő hatóanyag. A másik fontos dolog a csomagolással kapcsolatban az, hogy vannak olyan műanyagok, amik reakcióba lépnek a bennük lévő termékkel, pláne, hogyha abban bármilyen alkohol vagy oldószer van, és a műanyagból ki tudnak oldani apránként olyan részecskéket (ftálsavakat vagy phtallátokat) és olyan anyagokat, amik utána a krémbe jutva nem biztos, hogy jót fognak tenni a bőrünknek, esetenként súlyosan mérgezőek. Tehát nagyon fontos, hogy akkor bionom egy cég, hogyha olyan csomagolóanyagot választ, ami természet-azonos vagy természetbarát, phtallát mentes, és mégsem drága.

egeszsegakademia.net

Select ratingértékelésem visszavonásanem tetszikkicsit tetsziktetsziknagyon tetszikkihagyhatatlan