A jódhiány veszélyei

A pajzsmirigy hormonok képződéséhez jódra van szükség. A szervezetbe bejutott jód a pajzsmirigyben tárolódik, és a szükségletnek megfelelően használódik fel a pajzsmirigy hormonok képződéséhez.

• A pajzsmirigy hormonoknak fontos szabályozó szerepük van szervezetünk működésében. Részt vesznek az anyagcsere-folyamatok öszehangolásában, szükségesek a normális növekedéshez, a testi és szellemi fejlődéshez, a reprodukcióhoz, szerepet játszanak a hőszabályozásban, a vérképzésben, az ideg-izom működésében.
  Jódhiány esetén golyva alakuhat ki.
  
  Miért és hogyan?
  A jódhiányt a pajzsmirigy úgy próbálja kompenzálni, hogy a hormonképződés felgyorsul, ugyanis a szervezet jódszükségletét csak fokozott működéssel tudja fedezni. A megnövekedett feladat viszont a mirigyállomány megnövekedését eredményezi.
  
  A jódhiány népbetegség. A WHO adatai szerint a világon 800-1000 millió embernek van jódhiánya, és több, mint 10 millió gyermeknél okozott a jódhiány szellemi károsodást. Ugyanis a gyermekeknél különösen fontos a megfelelő mennyiségű jód, sőt már a terhesség alatt gondoskodni kell a megfelelő jódbevitelről. Hiszen a magzat pajzsmirigye már a harmadik hónapra kialakul és hormont termel. Ehhez jódra van szüksége. Terhességi jódhiány esetén nő a vetélés, koraszülés kockázata, sőt jódhiányban károsodhat a magzat központi idegrendszere. (Szoptatás alatt az anyatej jódtartalma az anya jódellátottságától függ.)
  A jódhiány a csecsemő testi és szellemi fejlődését veszélyezteti. A jódhiányos gyermeknél mérhető teljesítmény-elmaradást mutattak ki.
  
  Jódszükséglet a különböző életkorokban:
  
  Életkor (év) Napi szükséglet (mikrogramm)
  0-1 40-60
  2-3 70
  4-6 90
  7-10 120
  11 év felett 150
  Terhesség alatt 175
  Szoptatás alatt 200
  
  Honnan, hogyan jutunk jódhoz?
  Víz, étel, levegő. Magyarország egy jódsivatag. Az itt termesztett növények és a velük táplált állatokból készült termékek is jódszegények. A táplálékból tehát nem jutunk elegendő jódhoz.
  
  A 40-es években hozták forgalomba a jódozott sót. Sokáig úgy tűnt, megoldották a jódhiányt. Sokat segített, azonban a magasvérnyomásban, vesebetegségben szenvedőknek sószegény, vagy teljesen só nélküli étrendet ajánlanak az orvosok, így kevés a bejutó jód is. Azzal is szembesültek, hogy a jódozott só sok embernél allergiás tüneteket, jódérzékenységet váltott ki. Vannak jódtabletták is, ennek szedésével előfordulhat túladagolás, ami ugyancsak veszélyes.
  
  Ennél is sokkal jobb a természetes jód. Ilyen a tengervizekben előforduló jód is. (A jódhiánytól szenvedőknek például régen ajánlották a tengeri levegőn való tartózkodást, a sós, párás levegőt belélegezve is bejut a szervezetbe némi természetes jód.)
  Tengeri hínár: a jód fehérjéhez kötve fordul elő benne, amiből a szervezet a szükségleteinek megfelelően szabadítja fel, így a veszélyes túladagolástól, jódérzékenységtől nem kell tartani. A Vesicol jódhiányos pajzsmirigy rendellenességeknél jelentős gyógytényező lehet, elhízásnál pedig a pajzsmirigy szabályozásán keresztül súlycsökkenést eredményez, amennyiben ez volt az elhízás oka. Sok elhízott gyermeknél, tinédzsernél ez áll a kövérség hátterében.
  
  Ha csak az eddig felsoroltakat nézzük, már kijelenthetjük, hogy a Vesicol egy kincs. Ám még nincs vége a jó tulajdonságai felsorolásának. Magas káliumtartalma miatt pozitív hatású bizonyos szívbetegségheknél. Vérrögképződést gátló és vérrögbontó hatással is rendelkezik, ennek köszönhetően nagy szerepet játszik a stroke, agyvérzés, trombozis kialakulásának megelőzésében. Csökkenti a koleszterinszintet (erek rugalmassága) serkenti az immunrendszert, a szervezetre méregtelenítő hatással van.
  Súlycsökkenés: van akinél már az első doboz elfogyasztása után jelentkezik a fogyás, van akinél csak a második, harmadik, kúraszerűen fogyasztott Vesicol hozza meg a kívánt hatást.
  
  (medicininfo.hu)
  

Akkor nézzünk néhány olyan növényt amely tartalmaz jódot, ha nem is nagy

mennyiségben. Ezeket a kertünkben is megtermelhetjük.

• vöröshagyma
• fokhagyma
• uborka
• sóska

• saláta
• petrezselyem
• sárgabarack
• szilva

A tojásnak,a tejtermékeknek,a gombának és a citromnak is van jódtartalma.

(Brock Jonatan)

Az a bizonyos TSH

A pajzsmirigy az agyalapi mirigyből (hipofízis) TSH hormon formájában érkező utasítás hatására jódtartalmú hormonokat termel. Közülük a legfontosabb a tiroxin, amelyet a pajzsmirigy a tirozin nevű aminosavból és jódból – ha van belőle elegendő a szervezetben – állít elő. A hipotireózis a ma általánosan elfogadott, e sorok írója szerint azonban legalábbis megkérdőjelezhető orvosi felfogás szerint az esetek több mint 90%-ában elsődleges jellegű, vagyis a pajzsmirigy hormontermelése a kellőnél alacsonyabb szintű, és nem az agyalapi miriggyel van baj.

Ha az orvos a pajzsmirigyműködés zavarára gyanakszik, elrendeli a TSH-szint vizsgálatát a vérben. Ha ez az érték a normál tartomány alatt van, akkor túlműködő, ha felette, akkor alulműködő pajzsmirigyet feltételez, és gyakran más, kiegészítő vizsgálatok elvégeztetése helyett azonnal megkezdi a gyógyszeres terápiát.

Ez többek között azért baj, mert a normálistól eltérő TSH-szint mellett is lehetséges, hogy maguknak a pajzsmirigyhormonoknak (T3 és T4) a szintje rendben van, és ilyenkor nem a pajzsmirigy működésébe kellene gyógyszeresen beavatkozni.

E sorok írójának tapasztalatai (egyben hipotézise) szerint az esetek döntő többségében a pajzsmirigy rendellenes működése nem önállóan létező betegség, csupán következményes jelenség, például hosszan tartó, krónikus gyulladás vagy erős stressz következtében alakul ki. Ilyenkor tehát a kiváltó okot kell megtalálni és kezelni, nem pedig (csak) a pajzsmirigyet!

Mit ehet, mire vigyázzon a pajzsmirigybeteg?

Mivel a pajzsmirigyproblémák nagy része az elégtelen jódfelvétellel, magyarán a jódhiányos táplálkozással függ össze, már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is globális kampányt indított a megfelelő jódbevitel elérésére. A jódhiány ugyanis hipotireózishoz és/vagy golyvához vezet. Ha kevés a jód a szervezetben, visszaesik az agy tevékenysége is, ami jelentős, 10-15 pontos hanyatlást okozhat az egyébként általában 90-110 közötti intelligenciahányados (IQ) értékében.

Magyarországon ugyancsak általánosan jellemző a jódhiány. Igaz, hogy sokan fogyasztanak jódozott sót, de nem mindenki sózza az ételét, és nem is mindenkinek célszerű ezt tennie, hiszen például magasvérnyomás-betegségben kimondottan ajánlott a só mellőzése.

Egyes élelmiszerekről tudjuk, hogy gátolják a jód hasznosítását, ezért „golyvaképzőnek” nevezik őket. Ilyenek a keresztes virágúak, mint a kelkáposzta, a brokkoli, a karfiol, a spenót, a kelbimbó, a fodros kel, az őszibarack, a körte, a mustár, a szójabab, a földimogyoró, a fenyőmag, a köles, a manióka és a fehérrépa. Ezért akinek alulműködik a pajzsmirigye, mértékletesen fogyassza vagy mellőzze az említett ételeket. Érdemes viszont ennie tojássárgáját, petrezselymet, sárgabarackot, datolyát, szilvát, nyers tejet, sajtot, valamint halat vagy csirkét. Ugyancsak mellőzendő a fehér liszt és a cukor, továbbá a feldolgozott és finomított ételek.

Túlműködő pajzsmirigynél természetesen javasolt a keresztes virágúak fogyasztása, hiszen ezek gátolják a pajzsmirigyhormon termelődését. Célszerű kerülni a jódtartalmú élelmiszereket – tengeri hal, rák, kagyló –, a jódozott sót és a tejtermékeket legalább három hónapig. Ugyancsak mellőzendők az élénkítő hatású élvezeti cikkek, így a kávé, a tea, az üdítőitalok és a dohányzás.

Hipertireózisban, ha az orvos egyetért vele, ne nagyon siessünk a műtéttel vagy a pajzsmirigy egy részét kiirtó radiojód-kezeléssel, előbb inkább igyekezzünk változtatni az étrendünkön és – elsősorban stresszkezelő technikákkal – az életmódunkon, mert esetleg ez is elegendő a hormontermelés normalizálódásához.

-mail: kurti.gabor@natursziget.com Tel.: (30)-996-2787.