A biokertész gazdálkodásával segíti a talaj és a Föld hosszú távú életképességének megőrzését.

• Megoldás lehet a mikroklímához már alkalmazkodott tájfajták használata, az ökológiai gazdálkodás nagyüzemben, a kiskerti biogazdálkodás, a biodinamikus gazdálkodás vagy a permakultúra.
  • A Kárpát-medencében a legfontosabb, hogy a klímaváltozás miatt a szárazságtűrő fajok és fajták, a vízmegtartó életközösségek és kertészeti gyakorlatok terjedjenek. Erkélyen, kiskertben, farmgazdaságban is.

  • A mezőgazdasági termelésben a talaj túlzott forgatása, a helytelenül alkalmazott vagy túlzott műtrágyázás, a túlöntözés, a nagyüzemi, monokultúrás tömegtermelés mind-mind pusztítja a talajt. A talaj élővilága elszegényedik, tápanyagkészletei kimerülnek, szerkezete károsodik, miközben a klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárási körülmények (szárazság, áradás, esőzés felváltva) is sújtják.
  • Egy hektár területen 3000-15000 kg a talajban élő mikroorganizmusok tömege. Forrás >>
  • A talaj és a talajon élő növények a világ széndioxid kibocsátásának mintegy 20%-át kötik le. Ha a talaj szervesanyag-tartalma csökken, az egyben széndioxid kibocsátást jelent. A talaj szenet bocsát ki, ha a legelőket, a művelt erdőket és őshonos ökoszisztémákat termőterületté alakítjuk. Ahogyan a földet használjuk, az rendkívüli módon befolyásolja azt, ahogy a talaj bánik a szénnel.
  • Az erdőirtás és a gazdálkodási szokások becslések szerint jelenleg a globális üvegházhatású gázkibocsátását 20%-ért felelősek.
  • A Föld élővilága óránként akár tíz fajjal szegényedhet – beleértve azokat a fajokat, amelyeket ember még sohasem vizsgált. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vezeti a Vörös Listát, mely szerint 2009 februárjában az összes ismert emlős 21, az összes kétéltű faj 30, az összes ismert madár 12, hüllő 28, édesvízi hal 37, az összes ismert növény 70 és az összes ismert gerinctelen 35 százaléka veszélyben van. Forrás >>
• A talaj tápanyag utánpótlására a szerves trágyát, a zöld trágyát válaszd!
  • A szerves trágya tápanyagainak feltáródása folyamatosabb, mint a műtrágyáké.
  • Fehér mustár, spenót, csillagfürt, facélia magokat sűrűn vesd, majd a zsenge, dús levelű növénykéket forgasd be a talajba, így zöldtrágyázod azt. Serkenti a földigiliszták aktivitását is.

  Jó tudni!

  
  A szerves trágyázott terményekben általában 93 százalékkal kevesebb a nitrát, 12 százalékkal kevesebb a nátrium, mint a műtrágyázottakban. Kalciumból 12 százalékkal, káliumból és fehérjéből 18 százalékkal, C vitaminból 28 százalékkal, vasból 77 százalékkal többet tartlamaznak a szerves trágyázott termények, mint a műtrágyázott termények.
• Ismerd meg, figyeld meg kerted talajának tulajdonságait!
  • A csalán, a bodza nitrogénben gazdag talajon virul. A százszorszép, a kamilla, a sóska savanyú talajon nő.
  • A zsurlók, a martilapu, a libapimpó, a madárkeserűfű a vizes, tömött talajt jelzi.
  • Meszes talajon a pitypang és herefélék mellett harangvirág, egynyári szarkaláb virít.

• Kiskertedben legegyszerűbben komposzttal tudod a talaj szervesanyag tartalmát pótolni.
  • Gyűjts össze minden lehullott falevelet, elszáradt növényi részt. Az ágakat szecskázd vagy darabold. A komposztdomb aljára ágakat vagy szalmát halmozz, majd rétegenként tegyél rá a fás, illetve a nedvesebb, nyers növényi részeket. A tojáshéj segít a talaj meszezésében.
  • Az ősszel felhalmozott kerti nyesedék és lomb fél-egy év alatt alakul kész komposzttá. Kevés nedvesség és sok levegő is kell a folyamathoz. Nagyon száraz időben érdemes locsolni, nyári vihartól és őszi esőtől viszont takarni kell. Levegőhöz forgatással segítsd a komposztot. Végül munkáddal humuszhoz jutsz.
  • A komposztra ne tégy beteg, fertőzött növényi részeket, fenyő, dió levelet, burgonyaszárat, tarackos gyomot, üveg, műanyag, fém darabokat. Nem oda való a porzsák tartalma sem.
  • A félérett komposztot földdel keverve fák ültetőgödrébe, önmagában mulcsozásra használhatod.
  • Az érett komposztot földdel keverve palántázáshoz, virágágyásba használd. A tőzeget is helyettesítheted vele.

  Jó tudni!

  
  A jelenlegi tőzeggazdálkodás általában fenntarthatatlan és jelentős negatív hatást gyakorol a biodiverzitásra és a klímára. A tőzeges területek ökoszisztémái a földön létező minden ökoszisztéma között a leghatékonyabb szénraktárak. A szárazföld 3%-át teszik ki, de a világnak talajban raktározott összes szenének 30%-át tartalmazzák. A tőzeges területek lecsapolásából, elégetéséből, öngyulladásából, kitermeléséből és műveléséből a becslések szerint jelenleg évi 3 ezer millió tonna széndioxid kerül a levegőbe. Ez mintegy tizede annak a mennyiségnek, amit a fosszilis tüzelőanyagok elégetése ad a légkörhöz. Forrás: UNEP Jelentés, 2011, a tőzegesek, a biodiverzitás és a klímaváltozás felmérése.
• A víztakarékosság érdekében gyűjtsd az esővizet! Az esővízzel öntözz! Növényeid szeretik a lágy vizet.
  • A családi házas vagy közös kertben is érdemes ciszternát kialakítani illetve az esővizet hordóban gyűjteni.
  • Csepegtető öntözéssel juttasd a vizet a növények tövéhez, ez a leghatékonyabb és a legkisebb párolgási veszteséggel járó öntözési mód.
  • A csapadékvíz gyűjtésére remekül megfelel egy kis kerti tó is. Ezzel egy vízi, vízparti élőközösséget is megalapozol, ahol sikló, béka, csibor, szitakötő is megjelenhet. Kerted biológiai sokfélesége (azaz biodiverzitása) növekszik. Légy büszke erre! A tómeder legalább 80 cm mély legyen.
  • A kerti öntözőcsap, locsoló percenként 18 liter vizet is kiereszt. Mindenképpen legyen a végén (elzárható) adagolópisztolyt!
  • Hagyd a gyepet 10-12 centire megnőni! Ezzel ritkábban kell fűnyíróznod, azaz energiát takarítasz meg. Dúsabbra nőnek a gyökerek, és jobb a füvek közt a mikroklíma, ezek miatt ellenállóbb a gyep, és locsolni is kevesebbet kell.
  • Látogasd meg a Tiszta víz fejezetet is!

  Jó tudni!

  
  

  • Egy 100 négyzetméteres tetőről évente 50-60 köbméter esővíz gyűjthető.
  • Hazánkban valamennyi kétéltű és hüllő faj törvényes védelem alatt áll.
  • Dél-, Közép- és Kelet-Európa 8%-a, kb. 14 millió hektár könnyen, további 26 millió hektár közepes valószínűséggel elsivatagosodhat. A veszélynek leginkább kitett európai országok Spanyolország, Portugália, dél-Franciaország, Görögország és Dél-Olaszország. Forrás: A Földközi tenger medencéjének elsivatagosodására vonatkozó információk rendszere (Desertification Information System in the Mediterranean Basin – DISMED)
• Mulccsal védd a könnyen kiszáradó talajfelszínt!
  • A talaj nedvességét szalma- vagy fűnyesedék takaróval, fakéreggel védheted.
• Vetésforgó alkalmazásával előzd meg a talajbetegségeket!
  • A vetésforgó lényege, hogy egy adott veteményt minden évben más-más területre ültetsz. Így megelőzheted a talajbetegségeket, a talajuntságot és a kártevők sem tudnak elszaporodni.
  • Például első évben egy területre spenótot, salátát teszel, rá következőben borsót, babot vagy paradicsomot. Harmadik évben sárgarépa vagy petrezselyem kerülhet oda, negyedik évben például brokkoli. Jól látható, hogy levél, termés, gyökér majd virághasznosítású növényeket váltogattál egymást követően.

• A növényeidnek előnyére válik, ha számukra jó hatású szomszéd növényekkel együtt ülteted.
  • A sárgarépa és a vöröshagyma növény egymást jótékonyan befolyásolja, egyik a másik kártevőjét riasztja.
  • Zöldbab mellé érdemes kerti sarkantyúkát, káposztafélék közelébe izsópot ültetni. A kártevők a gyógynövényt fogják választani.
• Olyan zöldségféléket ültess, vess, amit vegyszerek nélkül könnyen meg tudsz termelni, valamint Te magad is szívesen fogyasztasz.
  • Zöldségekkel egész évben természetes és teljes értékű tápanyagokhoz, rostokhoz, vitaminokhoz jutsz.
  • Egy hazai ökológiai kiskertben a petrezselyemnek, kapornak, fokhagymának, vöröshagymának és metélőhagymának feltétlenül ott a helye.
  • Balkonra is, kertbe is ültethetsz paradicsomot, zöldpaprikát.
  • Ízes gyökérzöldségek a sárgarépa, a cékla, a zeller, a pasztinák.
  • Igényesebb és több törődést igényel a káposzta, igénytelenebbek viszont a borsó és a babfélék.
  • Helyigényes a burgonya, a tökfélék is (cukkinit, patisszont, uborkát, sütőtököt), kevésbé a retek.
  • Az előző évben ültetett csicsókát már februárban ki lehet ásni, teli van vitaminnal.
  • Látogasd meg a Teljes étel, a Kamra fejezetet is!
• Kedvenc gyógynövényeidet, fűszereidet balkonládában, dézsában is nevelgetheted, s ízlés szerint felhasználhatod.
  • A honos, nem védett gyógynövények egy részét gyűjtsd minden évben a szabadban, persze nem védett területen! Látogasd meg az Egészség menüpontot! Ennyivel is több helyed marad más gyógynövényekre saját földeden, és ennyivel többet élvezheted a szép hazai tájakat. A kertész is kiránduljon néha.
  • Ismerd meg, próbáld ki az orvosi zsályát, a levendulát, a kakukkfüvet, a citromfüvet, a mentaféléket, az oregánót (azaz szurokfű), és a borsikafüvet (csombord). Ezek évelő növények.
  • A lestyán kétnyári, mint a sárgarépa vagy a petrezselyem.
  • Az egynyáriak közül viszonylag igénytelenek a körömvirág, a borágó, a kerti sarkantyúka és a bazsalikom.
  • Sok embert gyógyító növénynek egyúttal növényvédő tulajdonságai is vannak. A málnát a körömvirág, a borágó az uborkát, a sarkantyúka a zöldbabot, a bazsalikom a paradicsomot védi.

• Bogyós termésű cserjék ideális helye a kert szélén van. Telepíts sövényt málnából, szederből, som és galagonya bokrokból a kerted köré!
  • Friss vitaminforrás nyáron Neked, és csemege a kerted madarainak is.
  • A homoktövis kevéssé ismert bogyósunk. Homokos talajt, napos fekvést igényli, C vitaminban, immunerősítő anyagokban gazdag a termése.
• Gyümölcsfát, díszfát is, elsősorban rezisztens (betegségnek, kártevőnek ellenálló) fajták közül, valamint szárazságtűrésük alapján válassz.
  • Szennyezett levegőjű helyen gyümölcsfa helyett csak díszfát ültess!
  • Ha teheted, saját tájad (vidéked) jellemző helyi gyümölcsfajtáit ültesd. Ezek többnyire betegségekkel szemben ellenálló, régi fajták. Ültetésükkel, gondozásukkal a biológiai sokféleséget támogatod.
  • A Gyümölcsész levelező listán kereshetsz konkrét kapcsolatokat, helyi fajtagyűjteményeket.

  Jó tudni!

  
  

  • Száz éve még több száz almafajtát termesztettek itthon, ma talán öt féle almát találsz egész év során a boltban! Sorold fel ezeket. Azután próbálj meg régi fajtákat is mondani!
  • húsvéti rozmaring, pogácsaalma, batul, golden, mutsu, grannysmith, idared, starking, Tartós Gusztáv, Zöld Asztraháni, Piros Asztraháni, Budai Domokos, téli arany parmen, bőralma
• Gyommentességre csak a veteményesben törekedj!
  • Mulcsozással, talajtakarással elejét veheted a gyomok terjedésének.
  • A kert többi részében hagyhatod, hogy virágozzanak a pitypangok, a százszorszépek. Gyógynövényként is gyűjtheted ezeket: katáng, pásztortáska, tyúkhúr.
  • A napraforgó, a rozs, a cirok szármaradványaiból olyan anyagok szabadulnak fel, melyek segítik megfékezni a gyomokat. Ősszel terítsd a talajra ezeket a maradványokat, sekélyen kapáld be őket tavasszal.
  • Tévhit, hogy a gyomokat forrásban lévő vízzel irtani nagyon környezettudatos tett. Egyrészt a talajflóra felső rétege is elpusztul, másrészt a gyom nem biztos hogy megadja magát, harmadrészt mert ez felesleges pazarlása a forró víznek. Húzd ki, vagy fogj kéziszerszámot! Sajnos égetéssel, perzseléssel is csak azokat lehet kiirtani, amelyek kézzel is könnyen kijönnek.
• Kerüld a szintetikus vegyszerek használatát! Szelíd növényvédelemmel dolgozz a kiskertben!
• Terményeid tárolására hűvös, sötét és páradús levegőjű pince az ideális.
  • Legjobb megoldás a félig földbe ásott pince, döngölt föld vagy tégla aljzattal. Szellős legyen, de huzatos.
  • A zöldséget egyik, a gyümölcsöt a másik végében helyezd el.
  • Alma, körte közé szórt bodzavirág növeli az eltarthatóságot.
  • Pince nélkül, fontos, hogy éléskamrád legyen hűvös, szellőztethető és viszonylag tágas.
• Nemcsak a vidéken, de a városon élőnek is lehet kertje. Ha szeretnél kertet gondozni, tégy érte!
  • Városi közösségi kertek, tanyák adhatnak kikapcsolódási, közösségépítési és zöldségtermelési lehetőséget, sőt élelmet, a városon élők és rászorulók számára.
  • Keresd fel a Szabad idő és a Zöld Akció, sőt a Pénz, piac, termék, valamint a Méltó fogyasztás fejezeteket.

  Jó tudni!

  
  Szociális földosztást tervez a budapesti IV. kerület 2010 tavaszán. A vállalkozó kedvű családok 1 hektárnyi területen gazdálkodhatnak, a terület használatáért cserébe a megtermelt zöldség egytizedét kéri az önkormányzat, hogy kisnyugdíjasoknak, rászorulóknak szétoszthassák. Forrás >>
• Városban élsz, zöldre vágysz? Családi házas, toronyházas megoldások is ismertek már a lapostetők zöldtetőkké alakítására.
  • Zöld tetőkkel, tetőkertekkel a városi élőhelyek felülete, területe sokszorosára növelhető. A levegő minősége javulhat, ráadásul az ott élő rovarok, bogarak és madarak a biodiverzitás növekedését is eredményezik.
  • A hőszigetelés sem utolsó szempont ebben az esetben.

  Jó tudni!

  
  Tudtad? Londonban 2004 és 2009 között 400.000 négyzetméternyi zöld tetőt alakítottak ki, hogy az aszfaltról kiszorított élővilág megtelepedhessen. Forrás >>
• Házi kedvenceid otthonosan mozoghatnak a kertben, de a megfelelő határokat Te jelöld ki!
  • Ha nem szeretnéd, hogy az ágyásokban ássanak, kaparjanak, kerítsd körül szúrós ágakkal esetleg ruta tövekkel ültesd körbe.
  • Ugyanilyen erős riasztó számukra a citrom vagy narancs héja.
  • Annak érdekében, hogy a macskák ne háborgassák a kerted madárvendégeit, gondosan megválasztott helyen alakítsd ki a madáretetőt.
  • Látogasd meg az Állataink menüpontot!
• Háziszárnyasok, lábasjószágok tartása jól kiegészíti a növénytermesztést.
  • A tyúkok remek gyommag szedegetők, a kacsák nagy csigafalók, a libák kitűnő házőrzők.
  • Az állatok (nyúl, kecske, birka, tehén, ló) trágyája kiváló tápanyag. Legjobban a növényevő állatok alól kikerülő alom alkalmas, komposztálás után, a talaj termőképességének javítására.
  • Négylábú haszonállataink, megfelelő kerítésrendszerrel körülkerítve remekül karban tartják a füves területeket.

  Jó tudni!

  
  Az ökológiai elveken alapuló állattartást nevezik "állatságos" állattartásnak.
• Vadon élő állatok szorgos segítőid, adj nekik, hagyj nekik élőhelyet: menedéket, télen eleséget, szárazságban vizet.
  • A biokertek nagyon hasznos vendégei a rovarevő madarak (cinegék, rigók, csuszkák stb.), téli etetésük "odakapatja" őket a kertünkbe. Nagyon jó a memóriájuk, ezért hónapokig rendszeresen körülnéznek nálunk, ha már egyszer odaszoktak. Macskádon legyen csengő, amíg mag van az etetőben!
  • Az odúlakó rovarevő madaraknak legyen nálad is költőhelye! Nem baj, ha egyetlen fádon akár 2-3 mesterséges odú is van, feltéve, hogy találnak néhány száz méteren belül táplálkozóterületet a madarak.
  • Csak nagy szárazságban kell ivóvízről gondoskodni: megtöltött nagyobb virágalátét vagy csepegve hagyott kerti csap formájában. Ne feledj a macskára csengőt adni!
  • A rovarevő emlősök is a kertész segítői, mint a cickány, a sün. Leveles aljú bokorsorok és betonláb nélküli kerítések segítik a sünt.
  • A rovarevő vakond nem a palántákat rágja, hanem pajorok után kutat. Eső után kitisztítja járatait, ezért van ilyenkor annyi vakondtúrás. Terítsd szét a túrást mihamarább, hogy a fű a luk mellett ne pusztuljon ki. Véglegesen senkinek nem sikerül elűzni a vakondokat, és védettek is. Nem érdemes füstölögni a pázsit túrásos állapotán, ha egyszer alatta temérdek pajor, csimasz és giliszta lakik - képzeld oda őket is, amikor egy reggel öt friss túrást látsz!
  • A katicák, a fátyolkák és a fürkészdarazsak valamint a fülbemászók is a rovarkártevőket gyérítik.
  • Készíts a molyokat ritkító fülbemászók számára rejteket. Egy agyagcserépbe tömj szalmát, majd kötözd egy fa ágára, szájával lefele.

  http://www.zoldkoznapok.hu/biokert.php